Rendszerintegráció
A jelenlegi rendszerek a legtöbb esetben a szervezet életének sajátos vonatkozásaival foglalkozó részekre tagolódnak: szinte mindig adminisztrációra, költségvetésre, költségvetésre (gazdasági-pénzügyi szempontok), de a személyzeti komponensekre is, amelyek minden részletet tartalmaznak, relevánsak a vállalat számára. A rendszer ezen részei mindegyike a maga módján integrálja a 3 oldal elemeit (általában minden modul másképp csinálja).
A vállalat fejlődésével, a bővüléssel és a struktúra változásával egyre bonyolultabb információs rendszerre van szükség, amely integrálja a többi adat és egyéb modulok. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen végrehajtott integrációk esetében a válasz nagyon hatékony. Az integráció lényegében a különböző szempontok egyetlen szinten történő integrálásával történik adatbázis: minden komponensnek van egy adatbázis amely különféle szempontokra vonatkozik, és ennek minden információját integráljuk adatbázis.
A legtöbb esetben, i adatbázis ezek kapcsolatok, és az integráció információs szinten történik, de egyes technológiák lehetővé teszik az objektumok összekapcsolását.
Ha két aspektust eltérő módon szeretne integrálni, az ERP-k által elérhetővé tett technikákat nem könnyű használni. Valójában ez a fajta integráció még mindig hiányzik az ERP-kből: elvégezheti az integrációt adat da adatbázis eltérő, de ehhez az információ kinyerésére van szükség, mielőtt integrálni lehetne az adatbányászati komponensbe.
Az integráció hatékonysága kritikus szempont a vállalat számára, hiszen a mai szervezetekben az egyik fő probléma az, hogy megfelelően és gyorsan reagáljanak a nehezen előrelátható piaci változásokra. Például új gazdasági piacok megjelenése, mint pl
a brazil, orosz, indiai és kínai („BRIC”) problémákat okoz az olasz vállalatoknak, amelyeknek meg kell érteniük, hogyan léphetnek be ezekre a piacokra, és olyan információkra van szükségük, amelyek nem állnak azonnal rendelkezésre az ERP-ben. Emiatt szükség van rá adattárház és adatbányászat. A szervezet vezetői megkövetelik, hogy a szükséges információkat egy hét és egy hónap közötti válaszidővel biztosítsák: ezen a tartományon kívül a cég anélkül hoz döntéseket, adat az információs technológia szerepét veszti, így akadályként vagy problémaként érzékelik. Az Üzleti Intelligencia rendszer létrehozásával tehát minden lehetséges kérdést át kell gondolni, amit a vezető fel tud tenni, és fel kell készíteni a rendszert arra, hogy választ tudjon adni. Az információtechnológiának követnie kell a cég fejlődését!
Ha a cég nem vásárol, hanem évről évre kiterjeszti piacát világszerte, akkor a rendszert a terjeszkedéshez kell igazítani.
Ha a vállalat az összes központi erőforrást kiszervezi, a platformnak képesnek kell lennie arra, hogy ebbe az irányba fejlődjön. Ezért az alkalmazási platform ciklikus fejlődésének kell bekövetkeznie, 6 és 12 hónap közötti időszakkal. Az alkalmazásplatform felett azonban ott van a technológiai, amely lényegesen eltérő jellegű, mivel az információs technológiák kezelésének módját írja le; alapvető fontosságú az alkalmazásplatform szintű választások sikeréhez és a problémák megoldásához. Evolúciós ciklusa ebben az esetben több éves, és folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy az architektúra a legjobban megfeleljen az igényeinknek.
Ezért három szinten kell kezelni az érvényes megoldásokat:
- technológiai platform (több éves)
- alkalmazási platform (6/12 hónap)
- egyedi problémák (hét/hónap)
Ezt a szintfelosztást azonban nem könnyű azonosítani: bár jelen van, nem egyértelmű. Gondoljunk csak az ENI példájára, amely jelenleg egy rendszert fejleszt felhő számítástechnika, amely más ötletekkel született, mint a felhő, majd utólag megváltozott, mert megváltoztak a cég igényei is.
Ez a felosztás magyarázza azt is, hogy az ERP rendszerekben miért dominál a javítások használata, amelyek gyors választ adnak az új problémákra, de nem javítják a rendszer architektúráját, hanem inkább rontják azt.
A komponensek integrálása fontos feladat, mert az integrált komponensek időt takarítanak meg és csökkentik a kézi átírásból adódó hibákat adat. A szervezet tényállása mindenhol ugyanaz (a megvásárolt vagy nyújtott szolgáltatások adminisztrációja, annak figyelembevétele, hogy mi kerül ki és mi kerül ki a cégbe stb.), és ezek alapján határozza meg a vállalat céljait (mennyit vásárol, mennyit) előállítani stb.). Az informatika nemcsak ezekben a szempontokban támogatja az üzletet, hanem olyan eszközök használatával is, mint az e-mail, intranet, videokonferencia rendszerek, e-commerceStb
A technológia lehetővé teszi bizonyos feladatok eltávolítását, de másokat létrehoz.
A szervezési tevékenységben a hasznos információk előállítása terén mindig vannak redundáns munkák, ezért 3 tényt kell szem előtt tartanunk:
- a felesleges munkát nem lehet azonnal megszüntetni;
- ha a teljesítmény változatlan marad, a szükséges munka mennyisége csökken;
- Ha azonban a rendszert a felhasználói élmény javítására terveztük, a felhasználóknak emberi beavatkozásra lesz szükségük.
Tudjon meg többet az Online Webügynökségtől
Iratkozzon fel, hogy e-mailben megkapja a legújabb cikkeket.