Egyfajta egyensúly van a megtakarítható munka és az új igények között: a rutintevékenység csökkentésével új típusú munkákat lehet létrehozni.
Példa: Számlázás
Vegyük például a számla és a megrendelés különbségét: ez csak a beállításban van jelen, de a valóságban a két bizonylat nagyjából ugyanazt az információt tartalmazza. A megrendeléstől kezdődően számlát generáló rendszerrel gyorsabban és kevesebb hibával kezelheti a folyamatot. Néhány évvel ezelőttig azonban, amikor egy cég termékeket vásárolt, 3 dokumentumot generált a beszállító cég rendszere:
- a megrendelés;
- a szállító cég számlája;
- az áru szállítólevelet.
Ezért minden lépésnél ellenőrizni kellett: rendelés-szelvény, megrendelés-számla, számla-szelvény. Ez a folyamat nyilvánvalóan költséges volt, mind időben, mind pénzben, ezért el kellett távolítani ezeket a lépéseket.
Eltávolításuk érdekében a beszerző cég feltételt szabhatna a szállítónak: a rendelést csak akkor fogadják el, ha a szállítólevél megegyezik a rendeléssel. Ennek a korlátozásnak a tiszteletben tartása érdekében egyértelműen a beszállító cégnek kell korlátoznia a megrendelés kezelését, például a későbbi változtatások elutasításával. A vevő csökkenti a költségeket, de a felelősség ezért teljes egészében a szállító cégre hárul, amelynek követelnie kell ezt a felelősséget.
Egy másik megoldás lehet a vevő és a szállító közötti megállapodás, amelyben megállapítják, hogy a megrendelés a szállítás megkezdéséig nyitva van: csak ekkor nem módosítható a megrendelés, és kiállítják a számlát. Ez csökkenti a szükséges ellenőrzéseket a megrendelés és a számla között, de ezen a ponton a raktári dolgozó vállalja a felelősséget azzal, hogy visszaigazolja az adminisztrátort az átvett áruról.
Tudjon meg többet az Online Webügynökségtől
Iratkozzon fel, hogy e-mailben megkapja a legújabb cikkeket.